VÁLASZtás

A magyar választási rendszer áttekintése

Magyarországon az országgyűlési választások négyévente zajlanak, és a parlament 199 képviselőből áll. A választási rendszer vegyes jellegű, amely egyéni választókerületi és országos listás elemeket kombinál.

Egyéni választókerületek: 106 egyéni választókerület van, ahol a képviselőket egyszerű többségi szavazással választják meg. Ez azt jelenti, hogy az a jelölt nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja a körzetében.

Országos listák: A fennmaradó 93 mandátumot országos listákról osztják ki. A listás mandátumok elosztása a pártok által országosan megszerzett szavazatok arányában történik, figyelembe véve az egyéni körzetekben el nem nyert szavazatokat is.

A választókerületek átrendezése és annak hatásai

2011-ben jelentős változások történtek a választókerületek határaiban és számában. A korábbi 176 egyéni választókerületet 106-ra csökkentették, ami a parlamenti képviselők számának csökkenésével is járt (386-ról 199-re). A körzetek újrarajzolása során cél volt a lakosságszám kiegyenlítése a körzetek között, azonban ez nem minden esetben valósult meg teljes mértékben. Egyes elemzések szerint a körzetek határainak módosítása kedvezett a kormányzó pártnak, mivel olyan területi eloszlást eredményezett, amely növelte esélyeiket az egyéni mandátumok megszerzésében. Ez a gyakorlat, amelyet "gerrymanderingnek" neveznek, a választási földrajz manipulálásával előnyhöz juttathat egyes politikai erőket.

2024 decemberében a kormány ismét módosította a választókerületek határait.

A 2024 decemberében elfogadott választási törvénymódosítás célja az volt, hogy a választókerületek lakosságszámát kiegyenlítse, figyelembe véve a demográfiai változásokat. Ennek eredményeként Pest vármegyében az egyéni választókerületek száma 12-ről 14-re emelkedett, míg Budapesten 18-ról 16-ra csökkent.

Pest 02. számú választókerület (Budakeszi központtal)

A korábbi Pest 02-es választókerülethez olyan települések tartoztak, mint Biatorbágy, Budajenő, Budakeszi, Budaörs, Herceghalom, Nagykovácsi, Páty, Perbál, Piliscsaba, Pilisjászfalu, Pilisszentiván, Remeteszőlős, Solymár, Telki, Tinnye, Tök és Zsámbék.

Pest 03. számú választókerület (Szentendre központtal.)

A korábbi Pest 03-as választókerülethez olyan települések tartoztak, mint Budakalász, Csobánka, Dunabogdány, Kisoroszi, Leányfalu, Pilisborosjenő, Pilisvörösvár, Pilisszántó, Pilisszentkereszt, Pilisszentlászló, Pócsmegyer, Pomáz, Szentendre, Szigetmonostor, Tahitótfalu, Üröm és Visegrád.

Hatások a pártok esélyeire

A választókerületek átalakítása befolyásolhatja a pártok esélyeit a választásokon. Pest vármegyében a Fidesz-KDNP hagyományosan erősebb támogatottsággal rendelkezik, míg Budapesten az ellenzéki pártok dominálnak.

E két választókörzet átalakításának hátterében a fidesz egy új "kihívója" a Tisza párt megjelenése áll. A pest vármegye 02-es EVK-ban megerősödött Magyar Péter pártja, ami veszélyt jelentett Orbán Viktor pártjára. A választókörzet országgyűlési képviselője Menczer Tamás a fidesz kommunikációs igazgatója. Az új választókörzet kialakításának célja, hogy esélye maradjon a fidesznek egy mandátum megszerzésére, még azon az áron is, hogy a 02-es szavazókörletről lemond. A 03-as körzetben Menzer Tamást, míg a 02-es körzetben Czuczor Gergelyt indítja a következő országgyűlési választáson.

Egyenlőtlenségek a rendszerben.

Mandátumaránytalanság: Az egyéni választókerületi rendszer és a listás rendszer kombinációja miatt előfordulhat, hogy egy párt a leadott szavazatok arányánál nagyobb mandátumtöbbséget szerez a parlamentben. Ez különösen akkor jelentkezik, ha egy párt erősen szerepel az egyéni körzetekben, mivel az egyéni győzelmek aránytalanul nagyobb mandátumszámot eredményezhetnek.

Győzteskompenzáció: A rendszer egyik sajátossága a győzteskompenzáció, amely során az egyéni választókerületekben győztes jelöltekre leadott "felesleges" szavazatok is hozzáadódnak a párt országos listás szavazataihoz. Ez tovább növeli a győztes párt mandátumszerzési esélyeit, és hozzájárulhat a parlamenti aránytalanságokhoz.

Média túlsúly és kormányzati ráhatás

Az elmúlt években több kritika érte a magyar médiapiacot a kiegyensúlyozatlanság és a kormányzati befolyásolás miatt. A közszolgálati médiumok és számos magánkézben lévő médium is a kormányzó párthoz közel álló üzletemberek tulajdonában van, ami kérdéseket vet fel a sajtószabadság és a médiapluralizmus tekintetében. Ez a médiafölény lehetővé teszi a kormány számára, hogy dominálja a közbeszédet, és befolyásolja a választók tájékozottságát és véleményét, ami torzíthatja a választások tisztaságát és demokratikus jellegét. A köztelevízió gyakorlatilag a fidesz propaganda gépezetének szócsövévé vált. Adómilliárdokat költött a kormány valótlan hírek közlésére és ellenfelei lejáratására.

Összegzés

A magyar választási rendszer több olyan elemet tartalmaz, amelyek potenciálisan visszaélésekhez és egyenlőtlenségekhez vezethetnek. A választókerületek átrendezése, a mandátumok elosztásának aránytalanságai, valamint a média túlsúlya és a kormányzati befolyás együttesen olyan környezetet teremthetnek, amelyben a demokratikus folyamatok sérülhetnek. Ezen kihívások kezelése és a választási rendszer reformja hozzájárulhatna a választások tisztaságának és igazságosságának növeléséhez Magyarországon.

A Tisza párt, hatalomra jutása esetén visszaállítja az igazságos választási rendszert és megszünteti a kormánypropaganda túlsúlyát a médiában.